"A tőzsde a piacok piaca”

A világ első értéktőzsdéje Amszterdamban nyílt meg, ahol a legenda szerint kezdetben egy tengerparti fűzfa alatt találkoztak a kereskedők, hogy különböző országokban vert pénzekkel, a kikötői raktárakban heverő, vagy a hajók gyomrában levő árukra szóló utalványokkal, jelzáloglevelekkel és váltókkal kereskedjenek. A "burza" szó a 15. században alakult ki: a flandriai Brugge-ben a kereskedők annak a tekintélyes kereskedőcsaládnak a háza előtt gyülekeztek üzletkötésre, amelynek "van der Burse" volt a neve, címere pedig három erszényt ábrázolt. Brügge szerepét 1460-tól Atwerpen vette át, itt a 16. század elején már nemzetközi árutőzsde működött. Amikor a hétmillió holland forint alaptőkével megalakuló Holland Kelet-indiai Társaság az első részvényeket 1602-ben kibocsátotta, már külön csarnokban folyt a kereskedés.

A "burza" holland szó, amelynek jelentése erszény, pénzeszsák került különböző utakon az európai nyelvekbe, pl. a franciába "bourse", az olaszba "borsa", a németbe "börse", az oroszba "burza" alakban. Jelentésük: "elfekvő készletek értékesítése", s ennek a jelentéstartalomnak a magyarban a börze kifejezés felel meg.

A van der Burse család háza
Brugge városában

A XV-XVI. században a kereskedelem Európa-szerte gyökeres strukturális átalakuláson ment keresztül. A kereskedők kínálatában a luxus javak (fűszerek, arany, selyem stb.) mellett Brugge városában megjelentek a mezőgazdasági tömegtermékek (állat, bőr, hal, gabona, bor stb.), és a (városi) kézműipar által gyártott termékek kereskedelme egyre bővült. Az ezeket forgalmazó árutőzsdék is elsősorban azokban a városokban (országokban) működnek, ahol a termelés koncentrálódik, illetőleg ahol fontos szárazföldi, vízi, légi közlekedési útvonalak, csomópontok alakultak ki. Természetesen minden földrésznek, régiónak van valamilyen sajátos terméke, amely fokozott szerepet játszik a térség börzéinek életében. Ausztrália például annyira híres birkáiról, hogy a gyapjú, a szőrme vagy az ezekből készült termékek kapcsán mindenkinek a sydney-i tőzsde jut eszébe. De hasonlóan híres és ismert a közel másfél évszázada működő chicagói gabonatőzsde, a szingapúri ón és gumikereskedés, a bombay-i pamut, a pakisztáni gyapot és a kenyai kávétőzsde is.

A világ tőzsdei kereskedésének központja a következő században Londonba helyeződött át; a Royal Stock Exchange több mint kétszáz éven át a világ legnagyobb értéktőzsdéje volt. Első helyét a nagy tőzsdék között csak a 20. század közepén veszítette el, amikor mind a New York-i, mind a tokiói börze nagyobbá vált. Habár London éves forgalma napjainkban is meghaladja az ezermilliárd dollárt, és vezető szerepe Európában ma is vitathatatlan, a New York-i Értéktőzsde (New York Stock Exchange, NYSE), ahol több mint 2800 vállalat részvényeit forgalmazzák, éves forgalma megközelíti az ötezer milliárd dollárt.

A híres Wall Street-en lévő NYSE-n és az Egyesült Államok másik legnagyobb tőzsdéjén, az Amerikai Értéktőzsdén (American Exchange, AMEX), nemcsak amerikai, hanem a világ más tájain kibocsátott papírokat is jegyeznek. A New York-i mellett a világ legfontosabb tőzsdéje a tokiói. Itt valamivel több, mint 2300 részvénnyel kereskednek. Éves forgalma szintén ezermilliárd dollár fölött van.

A hazai tőzsde gondolata 1854-ben, a budapesti Loyd Társulatnál fogant meg, amikor egyik termében díjtalanul engedélyezték a gabonaüzletek megkötését. Ferenc József császár tíz évvel később elrendelte, hogy a birodalom nagyobb városaiban tőzsdéket állítsanak fel. Magyarországon az első tőzsde megnyitására 1864 januárjában került sor, mely egyidejűleg áru- és értéktőzsdeként működött. Az induláskor 17 részvényt (4 bank, 2 malom, 2 biztosító, 3 bánya, Lánchíd, Alagút), egy záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek a tőzsdén. (Egy kis korai tőzsdeinformatikai adat: 1893 -ban Budapest Bécs közötti interurbán telefonok közül "sürgős" jelzéssel a 24 ezer beszélgetésből 15 ezret a tőzsde vonalain kapcsolták a telefonos kisasszonyok.) Az akkori tőzsde prosperitását jól érzékelteti, hogy a századfordulón már saját palotát építtetett magának, melyet 1905-ben vehette birtokba a tőzsde.

Először 1914. július 27-én, az első világháború kezdetekor zárták be a tőzsdét, de nem csak a Monarchiában, hanem valamennyi hadviselő államban. Később, a Tanácsköztársaság kikiáltása, a részvénytársaságok államosítása után nemcsak bezárták a tőzsdét, de a Szabadság téri épületét el is kobozták. A Tanácsköztársaság bukása után, 1919. október 20-án nyílt meg újra a tőzsde, az árfolyamok a korona inflációja miatt gyorsuló ütemben emelkedtek, különösen az iparvállalatok emelkedése volt látványos. A tőzsdén 1913-ban még csak alig egymillió, 1918-ban 7,2 millió részvényt adtak el, 1923-ban a részvényforgalom elérte a 250 millió darabot. Ezek után ismét rosszabb időszak következett: az 1929-es Wall Street-i tőzsdekrach-hal kezdődő gazdasági világválság hatására 1931 nyarától 1932 őszéig a magyar tőzsdét is bezárták.

A második világháború után 1948-ban a tőzsdét ismét bezárták, épületét államosították. Később, a piacgazdaságok kialakulásával a közép- európai országokban is sorra nyíltak az értéktőzsdék. A magyar tőzsde történetének leghosszabb, 52 éves, szünetelése a rendszerváltással ért véget: 1990. június 21-én megnyitotta kapuit a Budapesti Értéktőzsde, s ezzel a tőzsdézés újraindult Magyarországon. A budapesti börze megalapítását követően elsőként Varsóban kezdődtek meg az üzletkötések 1991-ben, amit a prágai börze követett 1993-ban, majd megnyílt a bukaresti is 1994-ben. A nyolcvanas évek végén a forgalomban lévő értékpapírok túlnyomó részét a vállalati és önkormányzati kötvények jelentették. Ezek a fix hozamú értékpapírok aztán kiszorultak a piacról, mivel inflációs viszonyok között nem voltak versenyképesek más értékpapírokkal szemben. Különösen a 90-es évek elején végbemenő tőzsde-boom fordította a befektetők figyelmét a részvények felé.

A magyar tőzsde történetének leghosszabb, 52 éves, szünetelése a rendszerváltással ért véget: 1990. június 21-én megnyitotta kapuit a Budapesti Értéktőzsde, s ezzel a tőzsdézés újraindult Magyarországon.

Jelenleg a világ több mint 80 országában működik értéktőzsde. Sőt, a világ több fejlett ipari országában nem kizárólag egyetlen értéktőzsde található, hanem a központi értéktőzsde mellett kisebb forgalmat lebonyolító, ún. regionális értéktőzsdék is működnek. New York Manhattan városrészében, a Wall Street-en lévő New York-i Értéktőzsdét (New York Stock Exchange) rendszerint a világ legnagyobb tőzsdéjeként tartjuk számon. Ez az értéktőzsde Földünk lakosainak köztudatában, mint a "pénz temploma", vagy mint "a pénzügyi világ szentélye" szerepel. Napjainkban a New York-i Értéktőzsde világelső mind a tőzsdén jegyzett cégek számát, mind a tőzsdei forgalmat tekintve.

Bár a jelenlegi pénzügyi válság következtében a Tokiói Értéktőzsde forgalma jelentősen visszaesett, de még mindig ez a világ második legnagyobb értéktőzsdéje. Európa legjelentősebb értéktőzsdéje, a Londoni Értéktőzsde. Az 1990. év júniusában nyitott Budapesti Értéktőzsde forgalma ugyan csak töredéke az előbbieknek, de a kelet-közép-európai régió szempontjából fontossága kiemelkedő. A nemzetközi pénzügyi szervezetek a Budapesti Értéktőzsdét a kelet-közép-európai régió pénzügyi központjaként tartják számon.