Aktualitások, felhívások, értesítések, friss hírek
Határtalanul 2025. HAT-KP-1-2024/1-000404
Közzétéve: 2025-06-21
„Megvalósult Magyarország Kormányának támogatásával”
A projekt címe:
- A magyar történelem és irodalom nyomában Erdélyben I. Mottó: Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul beszélünk, magyarul gondolkodunk, magyarul tanulunk. (Kányádi Sándor) (HAT-KP-1-2024/1-000404)
Kedvezményezett:
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája
Székhelye: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8
Támogató:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3.
Lebonyolító:
Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
Székhelye: 1054 Budapest, Alkotmány u. 25.
A támogatás célja:
„Határtalanul! Program” Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek (pályázati kód: HAT-KP-1-2024/1-000404)
A támogatás összege:
6.691.600,- forint, azaz hatmillió-hatszázkilencvenegyezer-hatszáz forint/pályázat
- HATÁRTALANUL! előkészítő óra időpontja: 2025. május 19.
- a tanulmányi kirándulás helyszíne: Románia
- a tanulmányi kirándulás ideje: 2025. június 2-6.
- a kiutazók létszáma: 40 tanuló + 4 kísérőtanár
- a Nemzeti összetartozás HATÁRTALANUL! témanap időpontja: 2025. június 18.
- a HATÁRTALANUL! értékelő óra időpontja: 2025. június 10.
A projekt rövid bemutatása:
Tanulóinkat felkészítjük Erdély múltja, jelene és az erdélyi magyarság helyzete, kultúrája témákban. Utunk során a Kárpát-medencei Bakancslistán szereplő 11 határon túli történelmi, kulturális helyszínt látogatunk meg, élményszerű közelségbe hozva a magyar történelem és népi kultúra elemeit. Falusi vendéglátóink révén megtapasztalhatjuk az erdélyi magyarság mindennapjait. Testvériskolánknál kiállítással, adományozással, Nemzeti Összetartozás Napi ünnepéllyel, közös programokkal (kirándulás, táncház); a felkeresett gyermekotthonban adományokkal segítünk a helyi közösségeknek.
Határtalanul! útibeszámoló – A magyar történelem és irodalom nyomában Erdélyben
A SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája 7. osztályos tanulói az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával idén ismét útra kelhettek és bejárhatták a történelmi Erdély és a Partium vidékeit. Az idei tanévben iskolánk ismét két pályázat (HAT-KP-1-2024/1-000404, HAT-KP-1-2024/1-000406) keretén belül valósította meg az utazást, összesen 80 gyerekkel, 8 kísérőtanárral.
Utunk során több történelmi és irodalmi alak személye kísért el minket, Arany Jánostól a Hunyadiakon át Kőműves Kelemenig. Az idei utazás lényegesen egyszerűbben indult, hiszen Románia már a schengeni övezet tagja, így a határon nem kellett sem várni, de megállni sem. Az első állomást Nagyszalonta jelentette, ahol a Toldi költőjéről emlékeztünk meg, és ahol egy interaktív kiállítást tekinthettünk meg. Ezt Nagyvárad követte. A Szent László Székesegyháznál álltunk meg először, majd a Püspöki Palotában megtekintettük a lovagkirály ottani hermáját. Ezután az Ady Endre Emlékmúzeumnál álltunk meg, de fotózkodtunk a holnaposok szobránál, így kapcsolódva Juhász Gyulához is. Az utazást következő részében a Királyhágóhoz érkeztünk, mely a történelmi Erdély határa is. Az első napunkat Kalotaszentkirályon zártunk, megtekintettük a helyi református templomot, illetve népviselet- és néptáncbemutatót láthattunk a helyi Sportcsarnokban.
A második napon Kolozsvárra indultunk, ahol először bejártuk a Református Kollégium épületét. Itt a helyi diákokkal ismerkedhettek a gyerekek. A JuGyu-s diákok kiselőadással készültek Szeged városáról, kiemelve a közös pontokat, mint a Farkas utcai templom, illetve az alsóvárosi templom közötti hasonlóságokat. Látogatásunkat közös, Összetartozás napi műsorral zártuk. A már említett Farkas utcai templom következett ezután, ahol érdekes előadáson vettünk részt a templom történetével kapcsolatban. A templom orgonáját három, zongorán játszó diákunk meg is szólaltathatta. Ezt követően Kolozsvár központjában, szintén idegenvezető kíséretében rengeteg információt megtudhattunk a Szent Mihály-templomról, melynek tornyába a vállalkozó szellemű diákok fel is mehettek. Megtekintettük továbbá Hunyadi Mátyás szülőházát is. Kolozsvári tartózkodásunkat a Házsongárdi temetőben zártuk, megkoszorúzva Apáczai Csere János sírját. Azonban második erdélyi napunk ezzel még nem ért véget! Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási Áron sírját, illetve Szejkefürdőn megtekintettük Orbán Balázs történetíró (A Székelyföld leírása c. mű szerzője) sírját. Ide az út székelykapukon át vezetett, az utolsó székelykapu pedig az író szejkefürdői nyári lakhelyének ajtaja volt.
Utazásunk harmadik napja június 4-re, a Nemzeti Összetartozás Napjára esett. A csíkrákosi Cserei Mihály Általános Iskola tanulóival közös megemlékező műsort adtak elő diákjaink. A nap folyamán, gyalogosan tekintettük meg a Békás-szoros sziklás falait, azután pedig gyönyörködtünk a Gyilkos-tóban. Idei utunkból, az időjárás viszontagságai miatt kimaradt a Kis-Cohárd meghódítása, de nem maradtunk aznap sem emelkedő nélkül. A visszafelé vezető úton még megálltunk a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, ahol rövid előadást hallhattunk a családról és a kastélyról. A nap végén megkoszorúztuk az 1764-es madéfalvi veszedelem emlékművét, illetve ellátogattunk a csíksomlyói búcsúhelyre. A helyszín ekkor még üres volt – néhány nappal később pedig 300.000 ember gyűlt itt össze!
Negyedik napunkon látogatást tettünk a székelyderzsi vártemplomban, mely az UNESCO Világörökségének része a templomban található, 15. században keletkezett, s a Szent László-legendát megörökítő falfreskó miatt. Ezután a Fehéregyháza határában található Petőfi-emlékhelynél is elidőztünk. Kicsit még kapcsolódva a szabadságharc költőjéhez, rövid időt a segesvári várban is eltöltöttünk. Ezután megtekintettük a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárat, mely a 19. századi Erdélyben a hazai Országos Széchenyi Könyvtárral azonos szereppel bírt. Mielőtt torockói szállásunkra indultunk volna, túráztunk a Tordai-hasadékban, kapcsolódva Szent Lászlóhoz.
Pénteken, sajnos elérkezett az utazás utolsó napja. A lelkesedésünk azonban egyáltalán nem lankadt, mikor a Tordai Sóbányát járhattuk be. . Rövid nagyenyedi megállás után Gyulafehérváron megkoszorúztuk a Hunyadi János kormányzó, ifjabb Hunyadi János, illetve Hunyadi László sírját. Az út utolsó állomás Déva volt, ahol a Magyarok Nagyasszonya Kollégium lakói számára vittünk adományt, végül felmentünk magos Déva várához. A gyerekek a program aktív résztvevői voltak. Rengeteget készültek, a buszon, és a helyszíneken egyaránt kiselőadásokkal segítették társaik ismereteinek gazdagodását. Mindannyian nagyon jól éreztük magunkat, és hálával, valamint elismeréssel tartozunk Beke Ferenc és Lakatos Ferenc kollégáknak, akik megszervezték a kirándulást, hiszen munkájuk nélkül mindannyian, rengeteg emlékkel és élménnyel szegényebbek lennénk.
A beszámolót készítette: Körömi Bence, kísérőtanár
Nagyszalontán, a Csonka-toronynál
Kalotaszentkirály, néptáncbemutató
Szent László nagyváradi szobrának megkoszorúzása
A kolozsvári Mátyás-szobor megkoszorúzása
Úton Orbán Balázs sírjához
A búcsúhely, még üresen…
Marosvásárhely, Teleki Téka
Torockói szállásunk felé…
A Tordai Sóbányában.
Mellékletek:
HAT-KP-1-2024/1-000404 - Erdely_hatartalanul_2025-7AB- kis_idegenvezetok_anyagai
HAT-KP-1-2024/1-000404 - Erdely_hatartalanul_2025-7AB- beszámoló
Előző évek anyagai:
Az előző évek anyagai 2024 1
Az előző évek anyagai 2024 2
Határtalanul 2025. HAT-KP-1-2024/1-000406
Közzétéve: 2025-06-21
„Megvalósult Magyarország Kormányának támogatásával”
A projekt címe:
- A magyar történelem és irodalom nyomában Erdélyben II. Mottó: Egyetlen hazánk van: ez a
magyar nyelv. (Kányádi Sándor) (HAT-KP-1-2024/1-000406)
Kedvezményezett:
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája
Székhelye: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8
Támogató:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3.
Lebonyolító:
Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
Székhelye: 1054 Budapest, Alkotmány u. 25.
A támogatás célja:
„Határtalanul! Program” Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek (pályázati kód: HAT-KP-1-2024/1-000406)
A támogatás összege:
6.691.600,- forint, azaz hatmillió-hatszázkilencvenegyezer-hatszáz forint/pályázat
- HATÁRTALANUL! előkészítő óra időpontja: 2025. május 19.
- a tanulmányi kirándulás helyszíne: Románia
- a tanulmányi kirándulás ideje: 2025. június 2-6.
- a kiutazók létszáma: 40 tanuló + 4 kísérőtanár
- a Nemzeti összetartozás HATÁRTALANUL! témanap időpontja: 2025. június 18.
- a HATÁRTALANUL! értékelő óra időpontja: 2025. június 10.
A projekt rövid bemutatása:
Tanulóinkat felkészítjük Erdély múltja, jelene és az erdélyi magyarság helyzete, kultúrája témákban. Utunk során a Kárpát-medencei Bakancslistán szereplő 11 határon túli történelmi, kulturális helyszínt látogatunk meg, élményszerű közelségbe hozva a magyar történelem és népi kultúra elemeit. Falusi vendéglátóink révén megtapasztalhatjuk az erdélyi magyarság mindennapjait. Testvériskolánknál kiállítással, adományozással, Nemzeti Összetartozás Napi ünnepéllyel, közös programokkal (kirándulás, táncház); a felkeresett gyermekotthonban adományokkal segítünk a helyi közösségeknek.
Határtalanul! útibeszámoló – A magyar történelem és irodalom nyomában Erdélyben
A SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája 7. osztályos tanulói az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával idén ismét útra kelhettek és bejárhatták a történelmi Erdély és a Partium vidékeit. Az idei tanévben iskolánk ismét két pályázat (HAT-KP-1-2024/1-000404, HAT-KP-1-2024/1-000406) keretén belül valósította meg az utazást, összesen 80 gyerekkel, 8 kísérőtanárral.
Utunk során több történelmi és irodalmi alak személye kísért el minket, Arany Jánostól a Hunyadiakon át Kőműves Kelemenig. Az idei utazás lényegesen egyszerűbben indult, hiszen Románia már a schengeni övezet tagja, így a határon nem kellett sem várni, de megállni sem. Az első állomást Nagyszalonta jelentette, ahol a Toldi költőjéről emlékeztünk meg, és ahol egy interaktív kiállítást tekinthettünk meg. Ezt Nagyvárad követte. A Szent László Székesegyháznál álltunk meg először, majd a Püspöki Palotában megtekintettük a lovagkirály ottani hermáját. Ezután az Ady Endre Emlékmúzeumnál álltunk meg, de fotózkodtunk a holnaposok szobránál, így kapcsolódva Juhász Gyulához is. Az utazást következő részében a Királyhágóhoz érkeztünk, mely a történelmi Erdély határa is. Az első napunkat Kalotaszentkirályon zártunk, megtekintettük a helyi református templomot, illetve népviselet- és néptáncbemutatót láthattunk a helyi Sportcsarnokban.
A második napon Kolozsvárra indultunk, ahol először bejártuk a Református Kollégium épületét. Itt a helyi diákokkal ismerkedhettek a gyerekek. A JuGyu-s diákok kiselőadással készültek Szeged városáról, kiemelve a közös pontokat, mint a Farkas utcai templom, illetve az alsóvárosi templom közötti hasonlóságokat. Látogatásunkat közös, Összetartozás napi műsorral zártuk. A már említett Farkas utcai templom következett ezután, ahol érdekes előadáson vettünk részt a templom történetével kapcsolatban. A templom orgonáját három, zongorán játszó diákunk meg is szólaltathatta. Ezt követően Kolozsvár központjában, szintén idegenvezető kíséretében rengeteg információt megtudhattunk a Szent Mihály-templomról, melynek tornyába a vállalkozó szellemű diákok fel is mehettek. Megtekintettük továbbá Hunyadi Mátyás szülőházát is. Kolozsvári tartózkodásunkat a Házsongárdi temetőben zártuk, megkoszorúzva Apáczai Csere János sírját. Azonban második erdélyi napunk ezzel még nem ért véget! Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási Áron sírját, illetve Szejkefürdőn megtekintettük Orbán Balázs történetíró (A Székelyföld leírása c. mű szerzője) sírját. Ide az út székelykapukon át vezetett, az utolsó székelykapu pedig az író szejkefürdői nyári lakhelyének ajtaja volt.
Utazásunk harmadik napja június 4-re, a Nemzeti Összetartozás Napjára esett. A csíkrákosi Cserei Mihály Általános Iskola tanulóival közös megemlékező műsort adtak elő diákjaink. A nap folyamán, gyalogosan tekintettük meg a Békás-szoros sziklás falait, azután pedig gyönyörködtünk a Gyilkos-tóban. Idei utunkból, az időjárás viszontagságai miatt kimaradt a Kis-Cohárd meghódítása, de nem maradtunk aznap sem emelkedő nélkül. A visszafelé vezető úton még megálltunk a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, ahol rövid előadást hallhattunk a családról és a kastélyról. A nap végén megkoszorúztuk az 1764-es madéfalvi veszedelem emlékművét, illetve ellátogattunk a csíksomlyói búcsúhelyre. A helyszín ekkor még üres volt – néhány nappal később pedig 300.000 ember gyűlt itt össze!
Negyedik napunkon látogatást tettünk a székelyderzsi vártemplomban, mely az UNESCO Világörökségének része a templomban található, 15. században keletkezett, s a Szent László-legendát megörökítő falfreskó miatt. Ezután a Fehéregyháza határában található Petőfi-emlékhelynél is elidőztünk. Kicsit még kapcsolódva a szabadságharc költőjéhez, rövid időt a segesvári várban is eltöltöttünk. Ezután megtekintettük a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárat, mely a 19. századi Erdélyben a hazai Országos Széchenyi Könyvtárral azonos szereppel bírt. Mielőtt torockói szállásunkra indultunk volna, túráztunk a Tordai-hasadékban, kapcsolódva Szent Lászlóhoz.
Pénteken, sajnos elérkezett az utazás utolsó napja. A lelkesedésünk azonban egyáltalán nem lankadt, mikor a Tordai Sóbányát járhattuk be. . Rövid nagyenyedi megállás után Gyulafehérváron megkoszorúztuk a Hunyadi János kormányzó, ifjabb Hunyadi János, illetve Hunyadi László sírját. Az út utolsó állomás Déva volt, ahol a Magyarok Nagyasszonya Kollégium lakói számára vittünk adományt, végül felmentünk magos Déva várához. A gyerekek a program aktív résztvevői voltak. Rengeteget készültek, a buszon, és a helyszíneken egyaránt kiselőadásokkal segítették társaik ismereteinek gazdagodását. Mindannyian nagyon jól éreztük magunkat, és hálával, valamint elismeréssel tartozunk Beke Ferenc és Lakatos Ferenc kollégáknak, akik megszervezték a kirándulást, hiszen munkájuk nélkül mindannyian, rengeteg emlékkel és élménnyel szegényebbek lennénk.
A beszámolót készítette: Körömi Bence, kísérőtanár
Nagyszalontán, a Csonka-toronynál
Kalotaszentkirály, néptáncbemutató
Szent László nagyváradi szobrának megkoszorúzása
A kolozsvári Mátyás-szobor megkoszorúzása
Úton Orbán Balázs sírjához
A búcsúhely, még üresen…
Marosvásárhely, Teleki Téka
Torockói szállásunk felé…
A Tordai Sóbányában.
Mellékletek:
HAT-KP-1-2024/1-000406 - Erdely_hatartalanul_2025-7CD- kis_idegenvezetok_anyagai
HAT-KP-1-2024/1-000406 - Erdely_hatartalanul_2025-7CD- beszámoló
Előző évek anyagai:
Az előző évek anyagai 2024 1
Az előző évek anyagai 2024 2
JUGYUSOK A "VILÁGŰRBEN"
Közzétéve: 2025-06-19
Élménybeszámoló a HUNIVERZUM interaktív kiállításról
2025. június 19-én valóra vált az, amit addig csak filmekben és könyvekben láttunk: 35-en a hetedik évfolyamból „kiléptünk” a Föld légköréből, és egy napra űrhajósokká, kutatókká és felfedezőkké váltunk a HUNIVERZUM – Magyarok a világűrben interaktív kiállításon!
Már az első perctől éreztük, hogy ez nem egy „szokásos kirándulás” lesz. Ahogy beléptünk a kiállítás helyszínére, olyan volt, mintha egy űrállomáson járnánk – villogó panelek, hatalmas kivetítők, élethű makettek és egy csomó dolog, amit meg is lehetett fogni, kipróbálni és irányítani!
Amit soha nem felejtünk el:
- Láttuk, hogy milyen fontos szerepe van a magyar kutatóknak az űrkutatásban, és sok információt tudtunk meg Kapu Tibor kutatóűrhajósról, aki most készül a világűrbe.
- Beülhettünk egy űrkabinba, ami pont olyan volt, mint amilyet a valódi űrhajósok használnak! Egy pillanatra tényleg elhittük, hogy elindulunk az űr felé.
- Digitális kijelzőkön mi magunk tervezhettünk űrmissziókat: kiválasztottuk a rakétát, a legénységet, és hogy milyen küldetést hajtsunk végre – szinte úgy éreztük, hogy a NASA-nál dolgozunk.
Az egész nap olyan gyorsan eltelt, mint egy rakétaindítás utáni visszaszámlálás. Sokat tanultunk, de szinte észre sem vettük, mert annyira élvezetes és izgalmas volt minden perc.
A kirándulás nem jöhetett volna létre Horváthné Fazekas Erika, Lakatos Ferenc és Zalai Edina tanáraink nélkül, akik nemcsak vigyáztak ránk, hanem legalább annyira élvezték a kiállítást mint mi. Ők is beültek az űrkapszulába, valamint kipróbálták a súlytalanság szimulátort is. Nagyon vicces volt, amint a tanáraink „lebegtek” a szimulátorban.
A kiállítás végén sokan azt mondtuk: "Én egyszer tényleg űrhajós leszek!"
Lehet, hogy csak vicceltünk – de ki tudja? Ez a nap biztosan közelebb vitt minket a csillagokhoz.
